Egy hosszú pillanat... Nem csend, de legalább élet. Az autók már átértek a hídon, sőt, a körforgalmat is sikerült körbejárni, a víz kisimult, hogy visszatükrözhesse a város fényeit. Gondoljunk csak bele: a Város nélkül ez látkép csupán egy sötét massza lenne, az egyetlen fényt a vízen visszatükröződő hold jelentené.. (rosszabb esetben néhány parasztház, a kötelező éjjeli kutyaugatással, éjfél előtt pedig rendre felhangzana a "kurvanyádMaris"). A Városnak ugyanúgy megvan a maga élvezni- és élnivalója, kamaszok rejtett játszóterei, romantikája és gyönyörűsége. Ez utóbbi néha fényképezhető.
tech: Tulajdonképp a siklót mentem fel fényképezni. Aztán csak ránéztem a Városra is. Persze nagyon nehéz itt olyan képet csinálni, amit még senki nem kattintott el, hisz, ha hátranézek, szinte biztos lehetek benne, hogy legalább egy-két vaku villanni fog valahol (valaki egyszer elmesélhetné, hogy mi a fészkes fenének vakuzol rá egy tíz kilométerre lévő városra.. ). Végül megláttam a hídban a függőlegest. Próba, cseresznye, gondoltam. A ferde kép nem volt egyszerű, lévén, hogy akkor még csak videóállvánnyal rendelkeztem, az pedig nem ismerte a portréállást.. kissé trükközni kellett. Macerás egy dolog. Első gondolatom egy HDR volt, el is készítettem a képeket. Megfejeltem még néhány blende- és záridőbeállítással. Itthon aztán rájöttem, nem akarok egy olyan HDR-t, amit már mindenki megcsinált. De mit is jelent a HDR? Hogy minden látszik, aminek látszania kell, a sötét úgy részletes, hogy nem ég ki a világos, és fordítva. Az alapképen nem látszott eléggé az ég, és nagyon kiégett a híd. Tehát réteg, maszk, és máris megoldódtak a dolgok. A körforgalomra még raktam egy kis kontrasztot ( Gradiációs görbék: S alakot kell csinálni, jobb, mint ha simán kontrasztoznál) és.. voltaKÉPp készen is voltam.. tervben van még egy változat, amin függőleges megfolyások is lesznek, de az már egy másik kép.. (2012)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése