Egy időpontváltozott bulival kezdődött az egész. Mivel a lendület már bennem volt, nyakamba kaptam a gépet, hátamra a statívot, fülembe egy Icon for Hire albumot, és nekiestem pesti éjszakának. Az eredmények: Tessék. Nem adok mindegyiknek külön bejegyzést, mert a háromnegyede voltaképpen csak gyakorlás
Doppler sound
Pont az éjjel ne lenne kontrasztos? Mennyire más történik a lámpafényben, és más a sötétben? Talán éppen ettől gyönyörű
Tech: Tulajdonképpen több képről van szó, ráadásul mindegyiket mássá alakítottam görbékkel, plug-inekekkel. A trükk az volt, hogy mindegyikből azt a részt válasszam ki, ami nekem tetszik, és maszkokkal, összhatásmódokkal úgy tudjam összekeverni, hogy olyasmi jöjjön ki, amit látni szeretnék
És ennyi. Mit mondjak? Arra jár, Élet van benne, jók a színek, szeressük.
Tech: Nagyon magas ISO. szerencsére a Canon 1100D ISOszemcsézettsége kicsit hasonlít egy fényképére, nem annyira zavaró. Így le tudtam vinni a záridőt. A szépsége a dolognak, hogy a Margit-szigetről fotóztam, illetve bementem egy hordókon kikötőre, pilonra, tudnám, mi a neve.. persze Duna hátán himbálózó alap nem tett jót sok fényképnek. Nyilván jó lett volna egy nagy fényerejű lencse, vagy egy lebetonozott pilon. Volna. :P
Igen, én vagyok Éjjel Császára. Ott járok, ahol Ti nem, látlak benneteket, de ti nem láthattok engem. Ki tudja, talán magam vagyok a sötétség, osonok háztól házig, követlek hazáig, csak mert úgy tartja kedvem. Hallom ahogy a titkaid suttogod, tolvajként viszem magammal őket. De nekem is kell egy pihenőhely. Valahol, a hol nem kell rejtőznöm, kitárhatom a karom, és azt üvölthetem: Rock'n Roll!
Persze néha azért rám zuhan a magány. A Város oly fényes, és én csak messziről láthatom a fényt. Soha nem fürödhetek egy lámpa sugaraiban, nem táncolhatok Veled azok alatt a fényes foltok alatt. Segítek Neked, súgok, te mosolyogsz, továbbmész, én pedig nevető arcod emlékével is maradok, aki voltam: Árnyék a víz felett..
Shadow On The Water
MirrorNight
Hisz minden világ mellett ott van az antitézisem választóvonalukon át-átfolyva beszínezik/színtelenítik a másik oldalt.
Tech: Oké, jobban is kidolgozhattam volna. Ha teljesen elfedem a választóvonalat vagy csak végigmegyek rajta kis ecsettel, más lenne a hatás. Így kicsit olyan könyvszerű. Egyébként nyilván kis utómunkák (nálam Alien Skin: Explosure) után tükrözés. A képek ennél szélesebbek (és magasabbak ) voltak, de vágtam annyit belőle,hogy jól jöjjön ki. az egyik házat akartam középre. Ez, azt hiszem, sikerült is. Mivel már untam a sima képeket, játszogatni kezdtem -rengeteg jó ötlet jön felszabadultan- és így értünk el ide. Ja, igen, néhány storke-ecsettel megkínáltam a széleit
Urban Words
Soha nem alszik igazán. Ez nem a csendes, falusi vidék. A fényárban még az üres utcákon is hömpölyög az Élet. A Város lényege, vérkeringésének alapvető hozzávalói. Valaki épp hallgatja egy másként elérhetetlen zenekar lemezét, tanul olyan dolgokat, melyek nincsenek iskolában, mások órányi szerelmet, szenvedélyt lopnak egy szobában a hatodik emeleten, míg a szülők távol vannak, valaki épp töpreng míg nem egy olyan ötlet fogalmazódik meg benne, mely holnapra megváltoztatja az életét. Mozgásban lévő közösség saját szabályokkal, szavakkal, saját törvényekkel. Mint egy élő organizmus. Szögletes betűkkel..
tech: Na ez volt a kép, amivel tényleg sokat dolgoztam. Panorámának indult, de sokáig nem is akartam megcsinálni. Még egy panoráma, jellemző -bár gyönyörű- éjszakai fényekkel, bár erről a helyről talán még nem csinálta meg senki, mégis: minek? Aztán mégis
És lassan kialakult. mivel a panoráma sarkai erősen le voltak vágva, muszáj volt keretet adnom neki, ami eltakarja a hiányt a PS javító ecsete nem segített, nem tetszett az eredmény. A keretek után kicsit összekentem a képet is -végül ezt lehalványítottam annyira, hogy alig látszik már- majd ötletek között kutatva találtam pár textográfiát. Összeírtam a szavakat, ami nekem a Városról eszembe jutott, majd elkezdtem a melót. Sajna sok betűtípusok nem volt, -persze letölthettem volna, de lusta voltam- így három-négy type-al vittem géig az egészet. Először az út szélére , függőlegesen akartam rakni text-et, de mivel a panoráma begörbítette a vonalakat, nem lett igazán jó. Ráadásul ott volt középen az a nagy tér. Igazából előbb is észrevehettem volna, szinte kicsapta a szemem. Rávetítettem tehát az útra a betűket. Layer Style-al adtam nekik egy kis glow-ot, és máris megvolt a hatás. Valammi még nem stimmelt, nem olyan volt, mint amit szerettem volna, így vágóréteget csináltam, és mindenféle Grunge ecsettel össze-vissza kentem. Mivel a felső sor a perspektíva miatt piszokul nem volt olvasható, az égre is feltettem ugyanezt a képet, csak fejjel felém. A két szélére még két fekete csíkot húztam, rárejtettem a szignómat, és máris éjjel négy óra volt.. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése