Darker Than Sun (2011)

Mikor egy Lány kitakarja  napot.. de csak annyira, hogy ne vakulj meg,ha belenézel. Tehát a Lány árnyéka az, ami miatt láthatod a csodát. 

  Egyébként a kép egy komoly kérdést vet fel. A  készítő maradjon a helyén, és élvezze a látvány tökéletességét, vagy induljon a lány mellé, hogy részévé váljon a képnek, amit viszont így már nem láthat. 

.
.
.

Tech: Egy jól sikeredett shoot a vízben. Mivel a kölcsöngép (FZ-30 , egyébként imádom) azért nem hozta azt, amit akartam, tovább dolgoztam az ügyön. Mű-HDR t használtam, és a nekem legjobban tetsző két-három képből kiválogattam a legjobb részeket. (már megint nem látszik,de vagy nyolc-tíz réteg van itt összefűzve), majd a szokásos korrekciós réteg-maszk meló jött. Sajna  a lány körüli glow-ot nem tudtam ennél jobban eltüntetni, de azt hiszem, így már nem olyan zavaró. Az ég színén még kellett kicsit javítani, aztán rákerülhetett az akkori szignóm. 

GirlLight on the Lake

Lányok, naplementéből.. Most őszintén, ki nem szeret formás lányokat fotózni? 
Hogy mit mesél? Nekem szépséget, Nekik barátságot. És talán ettől lesz Igazán szép.



Tech:
Az eredeti kép több, mint egy éves. Nekiestem, színekkel játszadoztam, és bevontam egy filmemuláló plugin-t is. Persze a plug csak alap volt a későbbi rétegekhez, sötétítéshez. Egyik világosítást csak a lányokra akartam tenni, ehhez körbe kellett maszkolni őket. A maszk aztán hozta a többit. Komolyan, vagy négy változatra mondtam ,hogy anyám, milyen f@sza, mikor beugrott az ötlet, hogy egy másik kép naplementéjével csináljak egy vágóréteget.
  Tudni kell, hogy itt is (mint 2010 óta rengetegszer) a végén Khiwi-n szűrtem át a pixeleket. (egyébként  Ő a jobb oldali lány) . Nem tudom, más hogy' van ezzel, de nekem általában a 90%-os készültségi fokon támadnak a fáradtság és a kétely kis tűkkel szurkáló lényei. Érzem, hogy már majdnem jó, de még valami, kicsit még egy.. és fogalmam sincs, hogy mi. A szemem már tele van a képpel, már bárhogy jónak és rossznak látom, és ekkor kell egy kis távolság. Vagy valaki, aki távolról, másként nézi, és nem ismeri minden négyzetképpontját. És ha ez a valaki tud rajzolni, sőt, van szép- és művészi érzéke, -pláne ha hoz még egy kávét- az külön jó. Mint itt.. pedig nem is hoztak kávét..

Decibel Serenade (2011)

Ez a kép simán csak Rólunk szól. Vagy a korról, amiben élünk. Jelenkori Rómeó maga építi az erkélyt, amiből minden korlátot ledöntő hangerővel szól a Zene, torzított gitárhanggal mesélve el egy történetet,  egy vallomást. 




Tech: Az egyik kedvenc képem. Egy rockklubbot kértem kölcsön egy éjszakára, össze-vissza pakolgattuk a hangfalakat, keverőket, erősítőket. 
 Egyik kedvelt trükkömmel átraktam monokrómba, (kicsit bonyolult, kezdetnek PS- Calculations, majd a kapott kijelöléseket festeni, ecsetelni, két-három rétegben, majd kijelölés fordít, és ugyanezt feketével. Ahol kell maszk, törlés, összhatásmódok, ahogy a kép kívánja), kicsit igazítottam a képkivágáson, és már itt is van..
 Annak ellenére, hogy a komponálási szabályok nagy részét magasról le.. ez a képem talán a "legnépszerűbb"

Sunset of Decadence (2012)

Urbanista, posztapokaliptikus naplemente. A kosz gyönyörűsége. 




Tech: Voltaképp egy elcseszett HDR volt a kiindulóalap. Egy szeméttelepi naplementét  fotóztam, de ahelyett, hogy expozíciós sorozatra állítottam volna a gépet, manuálisan tekergettem a gombokat. Persze ennek is meg lehet az előnye, de nem akkor, mikor az égen Daemon Hill-t játszanak a felhők. Így sajna a négy képen remekül látszik a felhők balról jobbra történő vonulása. HDR kilőve.  Tehát fogtam az egyik képet, ahol a legszebb az ég, majd egy másikat, ahol meg látszik, mi van a kép alsó részén. Maszkolás, gradiációs görbék, majd úgy gondoltam, mostanság kissé sok letisztult képet csináltam, szóval nekiálltam annak, amit úgy imádok: Zajolni. Ahogy egy régi zenész mondta: Most jön hozzá egy kis zsír. 
  Valamivel később Khiwi rávilágított mi sötét, mi világos, és egyáltalán, hol nem látszik, mi a fene is van a képernyőn. Így világosodtak ki az alsó részek, és halványodtak el rajta a rozsdás rétegek.  Már csak a szignó kellett rá, és készen is volt. Amúgy üdv a blogomon!